Stefánia-szárny
1. Projekt

1.1 A projekt szakmai tartalma
A bálterem és kulturális rendezvénytér
A gyulai Almásy-kastély kiskastély-szárnyában kialakításra kerülő rendezvénytér rendszeresen fogad az egészségtudatosság jegyében megrendezésre kerülő programokat. Időszakos jelleggel előadások részére is helyet biztosít. A rendezvénytér technikai felszereltsége alkalmas lesz produkciók fogadására, valamint saját kulturális és egészségtudatosságot fejlesztő programok megrendezésére és előadására. A gyulai gyógyhely célcsoportja igényli a kultúrát, elvárja, hogy adott esetben a nyaralása egy estéjét kulturális programmal tölthesse. A Rendezvénytérben lehetőség nyílik emellett magánrendezvényeket, esküvők megtartására is.Szent Miklós park és további felületek fejlesztése
A projekt fontos eleme a kastélypark tőszomszédságában található Szent Miklós park – már megvalósult – megújítása, fejlesztése is, amely aktív kapcsolatot teremt a Várkert, a Várfürdő és a belváros között, így egységes promenádot alkotva Gyula gyógyhelyén. A fejlesztés eredményeképp nőtt a zöldfelületek kiterjedése, ezáltal a projekt hozzájárul egy egészségesebb, tisztább levegőjű város kialakításának a céljához is. A park kialakításához egyes helyeken járda kialakítása is kapcsolódott.Gyulai Csemegetár
A csemegetár bemutatja mindazokat a tájjellegű ételeket, gasztronómiai különlegességeket, amelyek Gyula város és környéke ízvilágát tükrözik. A csemegetár kínálata magában foglalja a letűnt korok alapanyagainak bemutatásán túl a tájegység jellemző ízeinek, a népi kézműves ételek elkészítési fortélyainak a bemutatását is.Ételtörténeti Bemutatótér és Foglalkoztatóközpont
1.2 A projekt során alkalmazott építészeti megoldások
Az épület megjelenése teljes mértékben a főszárny esetében is bemutatott korszakhoz illeszkedik. Az épület tömege, tetőidoma, nyílászárói változatlan formában újultak meg. A homlokzat színét a főépület megújítása során lezajlott kutatások folyamán előkerült halványsárga színnel azonos módon, hagyományos vakolattal rekonstruálták. Az épületben korábban kialakított nagyméretű helyiség alkalmas rendezvények lebonyolítására, a kastélyhoz közel eső, egymásból nyíló helyiségek a látogatók fogadásához szükséges funkciókat tudják biztosítani. Az épület fűtése megújuló energiával (talajhőszondákkal) történik.1.3 Miért Stefánia-szárny?

Gróf Wenkheim József és neje, Jankovich Stefánia (egykori fotó a Ladics-család gyűjteményi anyagából)
Kérdéseid és észrevételeid örömmel fogadjuk!
A Stefánia-szárny projekttel kapcsolatos kérdéseiddel is fordulj hozzánk bizalommal az alábbi űrlapon keresztül.

2. A tervezett kínálatról
A kínálat felöleli és bemutatja Gyula település gasztronómiai kínálatát, kézműves ételkülönlegességeit és alapanyagait, különös tekintettel a turisztikailag is jelentős hús- és pálinkakultúra jelesebb tagjait.
2.1 Régi ízek tárháza – Gyulai és alföldi ételkülönlegességek
Húsok és más disznóságok
A csemegetár elengedhetetlen kínálati eleme a gyulai kolbász és a gyulai húskülönlegességek valamennyi terméke.
A vidék fűszer- és gyógynövénytára, az alföldi kamillavirágzat
A ma már hungarikumnak számító alföldi kamillavirágzat a világszerte ismert és keresett kamillára alapul. A kamilla az egyik legősibb gyógynövényünk, felhasználása igen szerteágazó. Teaként fogyasztva jótékony hatással van az epére, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, de ülőfürdőként és meghűléskor inhalálásra is alkalmas.
Az alföld szikes talaján vadon termő, kézi erővel szedett kamillavirágzat illóolajában több a gyulladáscsökkentő összetevő, mint a termesztett fajtákban. A virágból illóolaj, tea és gyulladáscsökkentő hatása miatt kozmetikumok széles köre készíthető.
A vidék fűszernövényei
Desszertek és bonbonok
Lekvárok, szörpök
Kedvcsinálók, kísérők
A gyulai pálinka története az 1700-as években kezdődött, amikor Harruckern János György megalapította a város első pálinkafőzdéjét. Sikere azóta is töretlen, a gondos kezelésnek köszönhetően ma már országos és európai uniós védelem alatt áll, igazi hungarikum. A Gyulai Pálinka Manufaktúra a régi ízek és eljárásmód használatával, megújult köntösbe öltöztetve élesztette újjá a pálinkafőzés évszázados hagyományát.

A kóstolótérről
Kérdéseid és észrevételeid örömmel fogadjuk!
A Stefánia-szárny projekttel kapcsolatos kérdéseiddel is fordulj hozzánk bizalommal az alábbi űrlapon keresztül.

3. Programok
A gasztrotörténeti csemegetár kínálatából tematikus kóstolókkal egybekötött rendezvényeket tervezünk tartani a kultúrtörténeti háttér bemutatásával.
3.1 Ízelítő a tervezett programokból
Egészség & étkezés – az egészséges életmód a konyhában kezdődik
Reformételek, hozzávalók és eljárások, konyhai rafinériák ismertetése
Gyulai húskülönlegességek bemutatása, kóstolása
A Gyulahús Kft.-vel kialakított partnerkapcsolat révén a vendégek számára lehetőség lesz megkóstolni a több Magyar Termék Nagydíjat nyert gyár készítményeit:
- - Gyulai kolbász
- - Mangalica termékcsalád
- - Gyulai Májas
- - Mályvádi sonka
- - Gyulai Kispáros
- - Gyulai-Royal Szarvas termékcsalád
- - Gyulai Szalámi és a Kézműves termékcsalád
Sajt & bor
Édesszájúak éjszakája
Étkezése régen és ma
Hogyan kerül az asztalra?
Az élelmiszerek feldolgozási útja régen és ma
3.2 A látványfőzőkurzus programjai
Az alapoktól - hogyan főzzünk egyszerűen és egészségesen helyben előállított termékek felhasználásával?
Gyors konyhai fogások fiataloknak - háziasszonyképző program
Alapanyagok bemutatása – régen és ma, kitekintés a múlt konyháiba
Hétköznapi és ünnepi étkek egy alföldi kastélyban – gasztroturisztikai kalandozások a múltban
A foglalkozás időtartama az ételek elkészítésével és elfogyasztásával együtt 4 óra. A program a korabeli étkezési szokások bemutatásával kezdődik, amelyet a kurzust vezető séf ismertet a látogatóval. A megtekintés után a csoport kézhez kapja az ételkínálatot tartalmazó szakácskönyvet, azokkal az ételekkel, amelyek elkészítésre kerülnek. Annak áttanulmányozása után a séf bemutatja a konyhai eszközöket, a főzés kellékeit és az alapanyagokat. A csoportok/egyének hozzákezdenek az alapanyagok előkészítéséhez és a főzéshez. A séf valamennyi társaság/résztvevő számára egyénileg is segítséget nyújt az elkészítés során, garantálva a végeredmény sikerét. Az elkészült ételek az Almásy-kastélyban bemutatásra kerülő főúri étkészlet használat és terítési metodika szerint kerülnek tálalásra és a végén közösen elfogyasztásra. A résztvevők továbbá ismereteket szereznek a korabeli italkínálatból, hogy mely fogásokhoz mely italokat kínálták egykor.
Családdal a konyhában – egészségtudatosságra nevelés
Főzőtanfolyam neves séfekkel – a séf által képviselt irányvonal bemutatása
Mi kerül a kamrába? Nagymama kamrájának kincsei
Tavasz: szörpkészítés, fűszernövények nevelése, tartósítása, eltevése, milyen fűszernövény mely ételekhez illik,
Nyár: idénylekvárok főzése, szörp készítése, savanyúság készítése, eltevése, érlelése, felhasználása a különböző ételekhez,
Ősz: zöld dió eltevése, befőzés, gyümölcsök elrakása kénezéses módszerrel, természetes tartósítás,
Tél: disznóvágás, disznóhús és termékeinek természetes tartósítása, zsír, kolbász, hurka, sonka készítése és tárolása.
Klasszikusok újragondolva
Édes ízek tárháza – desszertek az egészséges életmód jegyében
4. Érdekességek
Ma a csemegetár reneszánszát éli, egyre több, az ínyencségekre, tematikus, főként kézműves élelmiszerek árusítására, illetve az ételekre felfűzött programkínálatra épülő modern, díszes berendezésű kisboltok, csemegetárak létesülnek.
Az Országgyűlés 2012-ben alkotott törvényt a hungarikumok tárgyában. A már létező ún. „hungarikum-mozgalom” kezdeményezés a 2012. évi XXX. törvénycikknek köszönhetően így jogi hátteret és támogatást kaphatott. Emellett az említett törvénycikk célja, hogy megfelelő jogi keretet biztosítson a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, gyűjtéséhez és dokumentálásához, lehetőséget biztosítva a minél szélesebb körben való megismertetésükhöz, megőrzésükhöz, védelmükhöz.
A hungarikum egy gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.
Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba. Kiemelkedő nemzeti értékké olyan nemzeti érték válhat, amely a megyei értéktárba, a külhoni magyarok értéktárába vagy az ágazati értéktárba már bekerült. Nemzeti érték a megyei értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert. Ezen kritériumok alól kivételt képez az a 12 hungarikum, amelyek az UNESCO világörökségi helyszínek és a szellemi kulturális örökség területéről származnak, és ezáltal automatikusan bekerültek a Hungarikumok Gyűjteményébe is.

Hungarikummá minősítés folyamata
A Hungarikumok Gyűjteménye 2016-ban a következő tételeket tartalmazza
Agrár- és élelmiszergazdaság
- Pálinka
- Törkölypálinka
- Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász
- Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú
- Hízott libából előállított termékek
- Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász
- Szikvíz
- Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
- PICK Téliszalámi
- Magyar akác
- Magyar akácméz
- HERZ Classic téliszalámi
- Makói hagyma
- Szegedi fűszerpaprika-őrlemény
- Magyar szürke szarvasmarha
- Unicum keserűlikőr
- Debreceni páros kolbász
- Fröccs
- Alföldi kamillavirágzat
- Kürtőskalács
- Piros Arany és Erős Pista
- TÖRLEY pezsgő
Egészség és életmód
- Béres csepp és Béres Csepp Extra
- ILCSI Szépítő Füvek natúrkozmetikai termékek,
- Magyar Védőnői Szolgálat mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer
- A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat
- Kabay Jánosnak, az Alkaloida gyógyszergyár alapítójának életműve
Ipari és műszaki megoldások
- KÜRT Adatmentés
- Zsolnay porcelán és kerámia
- Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában
Kulturális örökség
- A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje
- Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje
- Solymászat mint élő emberi örökség
- A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája
- Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
- Hollókő ófalu és környezete
- Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
- Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta
- Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
- Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj
- A Tokaji történelmi borvidék kultúrája
- Herendi porcelán
- Magyar operett
- Kassai-féle lovasíjász módszer
- Halasi csipke
- Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás
- 100 Tagú Cigányzenekar - A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata
- Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka
- Klasszikus magyar nóta
- Zsolnay Kulturális Negyed
- Tárogató
- Vizsolyi Biblia
- IX-XI. századi Magyar íj
- Magyar cimbalom
Sport
- Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve
Természeti környezet
- Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
- Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra
Turizmus és vendéglátás
- Karcagi birkapörkölt
- Gundel örökség – Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátó-ipari öröksége és a Gundel Étterem
- Bajai halászlé

A Földművelésügyi Minisztérium által engedélyezett hungarikum védjegy
A gyulai hungarikum: a gyulai kolbász
A gyulai kolbász 26–40 mm átmérőjű henger alakú, vörös-barna színű húskészítmény. A magyar nagyfehér hússertés fajta mangalica és magyar lapály fajtákkal keresztezett, valamint a hampshire, duroc és pietrain fajták és hibridjeik legalább 135 kg-ra hizlalt egyedeinek feldarabolt húsából és kemény szalonnájából készül. Azt, hogy a gyártás során felhasználandó sertéshús minősége kifogástalan legyen, a kézi csontozási technológia biztosítja. A legalább 15% (m/m) kötőszövetes fehérjetartalmú, 4–6 mm-es nagyságúra aprított sertéshús mellett a kolbász készítése során felhasználnak még ipari szalonnát, valamint 10–15%-ban marhahúst is, majd ezt a keveréket fűszerezik sóval, fekete őrölt borssal, édes és csípős paprikával, őrölt köménnyel és természetesen fokhagymával. Többféle formában kerül piacra, legismertebb a páros kolbász. A páros kolbász esetében a húskeveréket 30–32 mm átmérőjű belekbe töltik, majd a bél elcsavarásával két, 18–26 cm hosszúságú darabra pározzák. Ezzel szemben a vastagkolbászt általában egy 40–50 mm átmérőjű és 30–40 cm hosszú béldarabba töltik. (Ugyan nem tartozik a hungarikumok közé, de a gyulai kolbász változatai közé tartozik a lókolbász, melynek alapanyaga inaktól mentes lóhús.) Az így előállított kolbászt ezután 4-5 napon keresztül bükkfával füstölik (a páros kolbászt a vastagkolbászhoz képest kissé magasabb, 35 °C hőmérsékleten), majd a vastagkolbászt szárítással is érlelik, két héten át is akár. Eltarthatóságát kis víztartalma (24–30%) és nagy szárazanyag-tartalma (40–46% zsír, 20–22% fehérje) garantálja.
A gyulai kolbász előállítása kizárólag Gyula és Békéscsaba városok közigazgatási határain belül történik, a húskészítmény hazai forgalmazása országos lefedettségű. Minden magyar és külföldi áruházláncban, független kereskedők boltjaiban megtalálható a termék. A belföldi piac mellett újra egyre nagyobb népszerűségnek örvend külföldön is a termék, jelentős mennyiségű gyulai kolbászt exportálunk Angliába, Csehországba, Szlovákiába, Svédországba és Németországba.
A gyulai kolbász 2013 óta szerepel a hungarikumok listáján, története azonban jóval régebbre, mintegy 150 éves múltra tekinthet vissza. Gyula városa a török hódoltság időszaka után erőteljes és látványos fejlődésnek indult, vásárhelyként is egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Mindezek kedveztek a helyi ipar fellendülésének, és az 1800-as évek közepén pedig már a feldolgozóipar is prosperált. Nehéz megbecsülni, mennyi sertést hajtottak ki a gyulai vásárra – egyes vélemények 20–30 000, míg mások akár 100–120 000 példányról szólnak. Gyakran előfordult, hogy a tömeg és a lábon való hajtás miatt a sertések lába megsérült. Hogy legalább húsukat megmentsék, gyakran le kellett vágni a sérült végtagot – ehhez azonban vágóhídra volt szükség. Így 1868-ra el is készült a gyulai vágóhíd, ahonnan elindulhatott hódító útjára a gyulai kolbász is.
A helyi hentesek a 19. század második felétől kísérleteztek a ma ismert gyulai kolbász megalkotásával, míg 1900 körül ifj. Balogh József helyi hentesmester, aki már 1882-ben megnyitotta szatócsboltját Gyulán, tökéletesítette a receptúrát, így néhány év leforgása alatt már Európa fővárosainak népszerű termékévé vált a gyulai kolbász. 1910-ben, első jelentős nemzetközi sikereként – melyet azóta számos hasonló eredmény követett – elnyerte a Brüsszeli Világkiállítás aranyérmét. A történet szerint Balogh egy kis kóstolót küldött Párizsban élő barátjának, aki azonnal javasolta, hogy nevezze be termékét az 1910-es világkiállításra.

Balogh József gyulai húsüzeme 1910 körül
A kiemelkedő siker természetesen használt a gyulai kolbász hírnevének, így ifj. Balogh József utódai, mint pl. Szabó József, a Nagy és a Puczkó család, Gyepes János vagy Badura József nagy haszonnal folytathatták a termék gyártását, immár a kiforrott receptúra alapján. A legnagyobb sikert azonban a szintén Balogh húsüzemében dolgozó Stéberl András érte el. Stéberl András 1888-ban született a Pozsony vármegyei Bazinban, hentes „karrierjét” Pozsonyban kezdte meg 1903-ban, Pentz Lajos, a korszak híres és elismert hentesmesterének tanoncaként. 1912-ben került Gyulára, egy éven át dolgozott ifj. Balogh Józsefnél, és ez alatt az idő alatt megtanulta mesterétől a kolbászkészítés minden csínját-bínját. Az I. világháborút követő években külföldön tartózkodott, ahol a nagyüzemi gyártás módszereivel ismerkedhetett meg. Ilyen tapasztalatokkal és tudásanyaggal felvértezve tért vissza Gyulára, és nekikezdett a kolbászgyártás felfejlesztésének. Tevékenységét siker koronázta, nevéhez fűződik a gyulai kolbász és egyéb helyi szárazkolbászok „ipari” gyártásának bevezetése. 1931-ben vásárolta meg Gyulán a Béke sugárút 14. szám alatti emeletes sarokházat, ahol modern hentesüzletet alakított ki. A következő lépés a Béke sugárút 50. szám alatti gyárépület megvétele volt 1940-ben (korábban a Szikra Magyar Gyűjtőgyárak tulajdona volt). Itt rendezte be – némi korszerűsítés és gépesítés után húsgyárát, melynek fő profilja a kolbászkészítés volt.
1935-ben termékével megismételte a gyulai kolbász 1910-es sikerét: az ismét Brüsszelben megrendezett világkiállításon „A kis páros Gyulai kolbász” arany diplomát nyert.
5. Galéria
A látványrajzokat a Konkrét Stúdió készítette.
Kérdéseid és észrevételeid örömmel fogadjuk!
A Stefánia-szárny projekttel kapcsolatos kérdéseiddel is fordulj hozzánk bizalommal az alábbi űrlapon keresztül.