Stefánia-szárny
Elnevezésének eredete
A gyulai Almásy-kastély 2016-ban átadott impozáns főépületéhez L alakban csatlakozó egykori kiskastély-szárny, mai nevén Stefánia-szárny, többcélú turisztikai hasznosítása céljából 2019-2020-ban újult meg. A korhű szellemben felújított csemegetár, főzőiskola, valamint elegáns rendezvénytér funkciót betöltő épületrész az egykoron a kastélyban élt gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefániáról kapta új nevét.
Pribéri és vuchini Jankovich Stefánia egy horvát származású magyar nemesi, majd főnemesi család sarjaként született. 1838-ban ő lett gróf Wenckheim József második felesége. A jótékonykodás mellett elkötelezett grófnő nevéhez fűződik a Gyulai Nőegylet megalapítása 1870-ben, amelynek első elnöke is lett. „Segíteni a szűkölködőn, vallás és társadalmi különbség nélkül.” jelmondattal, többnyire a nyilvánosság tudta nélkül támogatta az elesetteket, gondoskodott a pénz és otthon nélkül maradottakról. Szívén viselte az 1849-ben Gyulára érkezett honvédtisztek sorsát is. A grófné és férje látták vendégül 1857. május 25-én a kastélyba látogató Ferenc József császárt és királyt, valamint feleségét, Erzsébet királynét.
Stefánia grófné és férje idejében több művész is megfordult a kastély falai között. Egy 1839-es, a grófné kezdeményezésére a kastélyban rendezett hangversenyen Erkel Ferenc is fellépett, az eseményen a kórház számára gyűjtöttek adományokat. 1861-ben Szamossy Elek festőművész érkezett a rezidenciára, hogy a Wenckheim család arcképeit restaurálja. Itt találkozott későbbi tanítványával, az akkor még a szakmát kezdő Munkácsy Mihállyal. A később világhírűvé vált festő a gyulai kastélyban eltöltött időt pályája meghatározó időszakának nevezte. Férje halála után a grófné 1878-ig élt a kastélyban, feltehetően az ő ízlését tükrözi az épület akkor kialakított rózsaszín-zöld-lila belső színvilága. Mostohalánya, Wenckheim Stefánia Mária grófnő zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Kálmánnal kötött házasságától számítjuk a kastély „Almásy-korszakát”.
1. Bálterem és rendezvénytér
A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont bálterme exkluzív helyszínként a korszerű berendezés mellett békebeli, elegáns hangulattal várja vendégeit. A családi eseményekhez, rendezvényekhez kizárólagos használattal is bérelhető. A terem asztalos ültetés esetén 160 fő fogadására alkalmas. Konferencia szervezése esetén 180 fő számára tudunk kényelmes helyszínt biztosítani. A barokk kastély környezete, a csodálatos park, az elegáns berendezés különleges élményt ad a rendezvényen résztvevő vendégeknek.
Milyen eseményekhez ajánljuk a rendezvényteret?
- Konferencia,
- családi rendezvények,
- lakodalom,
- céges rendezvények,
- bálak,
- iskolai évfolyamtalálkozók,
- baráti összejövetelek,
- tréningek megrendezésére.
A városba érkező turisztikai csoportok számára egyedi megrendelés alapján korhű környezetben egy kastély hangulatához igazodó vendéglátást tudunk biztosítani, legyen szó helyi specialitásokról vagy korabeli ételekről, amelyhez különleges kulturális program társul (barokk muzsika, táncbemutató, rendhagyó gasztrotörténeti előadás). Az ételek felszolgálása korhű ruhában történik. Ennek költsége a program és az ételek összeállításához igazodik. Egyedi árajánlat alapján történik.
Exkluzív, romantikus helyszínt kínálunk minden ifjú párnak, aki a boldogító igent egy igazi kastélyban szeretné kimondani. A bálterem különleges barokk kristálycsillárjai, amelyek a 21. századi technikának köszönhetően különböző megvilágítást adhat az élet egyik legfontosabb estéjén. Továbbá két különleges méretű tükör, elektromosan vezérelhető ablakárnyékolók, vetítővászon, háttérzenéhez egyedi hangtechnika található. A francia halszálkamintás tölgyfaparketta igazi nemesi miliőt teremt.
Mit tudunk kínálni a boldogító igen kimondását követően?
- Egy exkluzív báltermet különleges világítással.
- Melegítőkonyhát a vendéglátás előkészítéséhez.
- Korhű ruhát a felszolgálóknak.
- Öltözőhelységet az ifjú párnak.
- Gyermekmegőrzőt szakképzett személyzettel.
- Fotózási lehetőséget a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kiállítóterében.
- A szertartás megrendezését a kápolnában.
- 80 autó részére szóló ingyenes parkolást 300 méter távolságra.
2. Gyulai Csemegetár
A csemegetárban megismerhetők és megvásárolhatók mindazok a tájjellegű ételek, gasztronómiai különlegességek is, amelyek Gyula város és környéke ízvilágát tükrözik (kolbász, pálinka, sör, méz, szörp). A kóstolótérben a bemutatott ételkülönlegességek, valamint a látványkonyhában készített ételek megkóstolására lesz lehetőség. A megkóstolt termékeket helyben meg is tudod vásárolni. Itt tudjuk fogadni azokat a csoportokat is, akik látogatásukhoz előzetesen étkezést is kértek. Menüsorunkat itt találod.
Mi az a csemegetár?
A "csemegetár" szó már a 19. században megjelent a magyar nyelvben, kezdetben a francia eredetű "buffet" és "delicatesse" szó magyar megfelelőjeként. Ez a szó látható például Feszl Frigyes pesti Vigadójának a tervein is az étkezésre szolgáló helyiség elnevezéseként. Először a színházakban, a nézők ellátására szolgáló asztalkán elhelyezett ételekre használták a kifejezést, amelyekért kezdetben maguk a színészek fizettek, hogy ezzel is több nézőt invitáljanak előadásukra. Táncvigasságok, lakodalmak, egyéb társadalmi események alkalmával is használták a fogalmat, a vendégek kínálására, étkezésre elkülönített helyiséget nevezték így. Később a városokban, nagyobb falvakban nyíló élelmiszer árusítására szakosodott boltokat kezdték csemegetárként emlegetni, a 19-20. század fordulóján is bevett volt a kifejezés.
Az iparosodás és a kereskedelem fellendülését követően már csak a tulajdonos ügyességén és kapcsolatrendszerén múlott, hogy csemegetára minél bővebb kínálattal és kívánatosabb áruval kápráztassa el vásárlóit. Az alapélelmiszerek beszerzésén túl a kereskedők törekedtek különleges áruk, fűszerek, csokoládé és egyéb édességek beszerzésére, hogy ezzel is magukhoz csalogassák a célcsoportot, a vásárolni érkező hölgyeket és gyerekeket. A bevásárlóközpontok megjelenése előtti időszakban az ilyen helyiségek fontos találkozási pontot jelentettek a vásárlóközönség számára, hírek átadására, a kapcsolatok ápolására is szolgáltak. A mai élelmiszerboltoktól eltérően a csemegetárakban a kereskedő maga mérte áruját, szolgálta ki vevőjét, ajánlotta portékáját, tartotta a kapcsolatot a mészárossal, a molnárral és a többi „beszállítóval”, ha kellett, előkészítette vagy akár el is készítette a kért ételt.
A korabeli boltokban anno az elkészült ételeket helyben el is lehetett fogyasztani, de fogyasztásra kész áruk is voltak a kínálatban. A kiszolgálás persze így lényegesen lassabb volt, mint ma, de akkoriban ez megfelelt az életritmusnak. A csemegetárak a második világháború után fokozatosan eltűntek, helyüket a jóval nagyobb kínálattal rendelkező és gyorsabb kiszolgálást ígérő élelmiszerboltok, gyors büfék, majd bevásárlóközpontok vették át. Ma a csemegetár reneszánszát éli; egyre több, az ínyencségekre, tematikus, főként kézműves élelmiszerek árusítására, illetve az ételekre felfűzött programkínálatra épülő modern, díszes berendezésű kisbolt, csemegetár létesül.
3. Látványkonyha
Egy különleges korhű konyha (kemence, forgatógrill, sparhelt) segítségével megismerkedhetsz korabeli konyhatechnikai eljárásokkal, miközben el is készítitek a korhű ételeket. A közösen elkészített ételt korabeli hangulatot tükröző tányérok és evőeszközök használatával fogyaszthatjátok el. Lehetőségetek van tehát megtapasztalni, milyen volt egy korabeli nemesi lakomára történő előkészület, megtanulni megteríteni a vacsora asztalt, de meg is kóstolhatjátok, milyen ételkülönlegességeket fogyasztottak a nemesek a 17-19. században. Csapatépítő ajánlataink egyikével ti magatok is főzhettek szabadtüzes történelmi látványkonyhánkban. Ajánlatunkat itt találod.
Barokk főzőiskola
Mesterszakács vagy kísérleti régész segítségével főzhetsz többedmagaddal. Készíthettek ízelítőt egy főúri ételsorból, de akár ínyencségeket (desszerteket) is a lakoma végéről. Programunkat ajánljuk egyéni jelentkezőknek (turistáknak, környéken élőknek), cégeknek, közösségeknek (akár csapatépítő tréningként). A részvételi díjat egyedi kalkuláció alapján tudjuk meghatározni, amely tartalmazza a nyersanyag árát, az oktató mesterszakács díját, továbbá a rezsiköltséget.
Tematikus vacsorák, borkóstolók
Mesterszakácsok által elkészített degusztációs menüt kínálunk hozzáillő borokkal különleges alapanyagokból, egyedi íz kombinációkkal, művészi megjelenéssel. Számítunk önálló jelentkezőkre (turistákra és a környéken élőkre), valamint céges és baráti közösségekre.
Tematikus vacsorát kínálunk például
Woracziczky Johanna grófnő báró Schell József Antallal, a gyulai kastélyban 1938-ban tartott esküvői lakomájának menüsorából:
-Borsóleves (potage aux petits pois),
-Vadkácsa mell naranccsal (filets de canards sauvages, ou de cercelles á l’ orange),
-Íróstészta göngyölök barack-töltelékkel (cannelone frita á la marmelade d’abricola).
Vadétkeket az Almásy-kastély konyhájából:
-Fácán Rudolf főherceg módon (faisans a la prince royale Rudolf),
-Pácolt sült szarvasgerinc Colbert mártással (selle de chevreuil, sauce Colbert).
Gyulai uzsonna a Stefánia-szárnyban
Itt a helyed, ha a méltán híres hungarikumra, a gyulai kolbászra, és helyi termékekre épülő uzsonnára volna kedved. Mikre gondolunk?
-Sült kolbászra házi savanyúsággal, gyulai kovászos cipóval.
-Gyulai páros kolbászra és egyéb gyulai finomságokra a Gyulahús Kft.-től, kovászos cipóval.
-Gyulai házi sajttálra.
-Gyulai házi süteményekre
Az ételek mellé gyulai házi szörpöt, kézműves söröket, továbbá gyulai pálinkát szolgálunk fel. Az egyedileg összeállított uzsonnákat ajánljuk magánszemélyeknek, cégeknek, közösségeknek.
Bérelhető helyszínek
BÁLTEREM
- A bérlés időtartama 1-3 órára szól.
- Az összeg tartalmazza: az egyedi hangulatú, klimatizált terem, továbbá két öltöző, asztalok, hozzátartozó terítők, barokk székek és ruhatár használatát. Külön térítési díj ellenében catering szolgáltatást és hangosítást tudunk biztosítani.
CSEMEGETÁR
- A bérlés időtartama 1-3 órára szól.
- A bérleti díj nem tartalmazza a fogyasztott ételek és italok költségét.
- Használatára előzetes foglalást, illetve regisztrációt követően van mód. Az ételsorokat, valamint az eseményeket elegendő számú jelentkezés, foglalás esetén rendezzük meg.
- Az uzsonna árkalkulációja egyedi, tartalmazza az ételek árát és a hozzáadott rezsiköltséget. Foglaláskor minden esetben egyedi árajánlat készül.
A BÁLTEREM ESKÜVŐI HELYSZÍNKÉNT
- A bálterem bérleti időtartama maximum 24 óra.
- Tartalmazza az egyedi hangulatú, klimatizált terem, továbbá két öltöző, asztalok, barokk székek és ruhatár, továbbá melegítőkonyha használatát.
- Külön térítési díj ellenében asztalterítőt és hangosítást tudunk biztosítani.
Érdekességek
Az Országgyűlés 2012-ben alkotott törvényt a hungarikumok tárgyában. A már létező ún. „hungarikum-mozgalom” kezdeményezés a 2012. évi XXX. törvénycikknek köszönhetően így jogi hátteret és támogatást kaphatott. Emellett az említett törvénycikk célja, hogy megfelelő jogi keretet biztosítson a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, gyűjtéséhez és dokumentálásához, lehetőséget biztosítva a minél szélesebb körben való megismertetésükhöz, megőrzésükhöz, védelmükhöz.
A hungarikum egy gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.
Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba. Kiemelkedő nemzeti értékké olyan nemzeti érték válhat, amely a megyei értéktárba, a külhoni magyarok értéktárába vagy az ágazati értéktárba már bekerült. Nemzeti érték a megyei értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert. Ezen kritériumok alól kivételt képez az a 12 hungarikum, amelyek az UNESCO világörökségi helyszínek és a szellemi kulturális örökség területéről származnak, és ezáltal automatikusan bekerültek a Hungarikumok Gyűjteményébe is.
Hungarikummá minősítés folyamata
A Hungarikumok Gyűjteménye 2016-ban a következő tételeket tartalmazza
Agrár- és élelmiszergazdaság
- Pálinka
- Törkölypálinka
- Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász
- Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú
- Hízott libából előállított termékek
- Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász
- Szikvíz
- Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
- PICK Téliszalámi
- Magyar akác
- Magyar akácméz
- HERZ Classic téliszalámi
- Makói hagyma
- Szegedi fűszerpaprika-őrlemény
- Magyar szürke szarvasmarha
- Unicum keserűlikőr
- Debreceni páros kolbász
- Fröccs
- Alföldi kamillavirágzat
- Kürtőskalács
- Piros Arany és Erős Pista
- TÖRLEY pezsgő
Egészség és életmód
- Béres csepp és Béres Csepp Extra
- ILCSI Szépítő Füvek natúrkozmetikai termékek,
- Magyar Védőnői Szolgálat mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer
- A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat
- Kabay Jánosnak, az Alkaloida gyógyszergyár alapítójának életműve
Ipari és műszaki megoldások
- KÜRT Adatmentés
- Zsolnay porcelán és kerámia
- Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában
Kulturális örökség
- A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje
- Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje
- Solymászat mint élő emberi örökség
- A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája
- Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
- Hollókő ófalu és környezete
- Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
- Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta
- Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
- Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj
- A Tokaji történelmi borvidék kultúrája
- Herendi porcelán
- Magyar operett
- Kassai-féle lovasíjász módszer
- Halasi csipke
- Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás
- 100 Tagú Cigányzenekar - A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata
- Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka
- Klasszikus magyar nóta
- Zsolnay Kulturális Negyed
- Tárogató
- Vizsolyi Biblia
- IX-XI. századi Magyar íj
- Magyar cimbalom
Sport
- Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve
Természeti környezet
- Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
- Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra
Turizmus és vendéglátás
- Karcagi birkapörkölt
- Gundel örökség – Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátó-ipari öröksége és a Gundel Étterem
- Bajai halászlé
A Földművelésügyi Minisztérium által engedélyezett hungarikum védjegy
A gyulai hungarikum: a gyulai kolbász
A gyulai kolbász 26–40 mm átmérőjű henger alakú, vörös-barna színű húskészítmény. A magyar nagyfehér hússertés fajta mangalica és magyar lapály fajtákkal keresztezett, valamint a hampshire, duroc és pietrain fajták és hibridjeik legalább 135 kg-ra hizlalt egyedeinek feldarabolt húsából és kemény szalonnájából készül. Azt, hogy a gyártás során felhasználandó sertéshús minősége kifogástalan legyen, a kézi csontozási technológia biztosítja. A legalább 15% (m/m) kötőszövetes fehérjetartalmú, 4–6 mm-es nagyságúra aprított sertéshús mellett a kolbász készítése során felhasználnak még ipari szalonnát, valamint 10–15%-ban marhahúst is, majd ezt a keveréket fűszerezik sóval, fekete őrölt borssal, édes és csípős paprikával, őrölt köménnyel és természetesen fokhagymával. Többféle formában kerül piacra, legismertebb a páros kolbász. A páros kolbász esetében a húskeveréket 30–32 mm átmérőjű belekbe töltik, majd a bél elcsavarásával két, 18–26 cm hosszúságú darabra pározzák. Ezzel szemben a vastagkolbászt általában egy 40–50 mm átmérőjű és 30–40 cm hosszú béldarabba töltik. Ugyan nem tartozik a hungarikumok közé, de a gyulai kolbász változatai közé tartozik a lókolbász, melynek alapanyaga inaktól mentes lóhús. Az így előállított kolbászt ezután 4-5 napon keresztül bükkfával füstölik (a páros kolbászt a vastagkolbászhoz képest kissé magasabb, 35 °C hőmérsékleten), majd a vastagkolbászt szárítással is érlelik, két héten át is akár. Eltarthatóságát kis víztartalma (24–30%) és nagy szárazanyag-tartalma (40–46% zsír, 20–22% fehérje) garantálja.
A gyulai kolbász előállítása kizárólag Gyula és Békéscsaba városok közigazgatási határain belül történik, a húskészítmény hazai forgalmazása országos lefedettségű. Minden magyar és külföldi áruházláncban, független kereskedők boltjaiban megtalálható a termék. A belföldi piac mellett újra egyre nagyobb népszerűségnek örvend külföldön is a termék, jelentős mennyiségű gyulai kolbászt exportálunk Angliába, Csehországba, Szlovákiába, Svédországba és Németországba.
A gyulai kolbász 2013 óta szerepel a hungarikumok listáján, története azonban jóval régebbre, mintegy 150 éves múltra tekinthet vissza. Gyula városa a török hódoltság időszaka után erőteljes és látványos fejlődésnek indult, vásárhelyként is egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Mindezek kedveztek a helyi ipar fellendülésének, és az 1800-as évek közepén pedig már a feldolgozóipar is prosperált. Nehéz megbecsülni, mennyi sertést hajtottak ki a gyulai vásárra – egyes vélemények 20–30 000, míg mások akár 100–120 000 példányról szólnak. Gyakran előfordult, hogy a tömeg és a lábon való hajtás miatt a sertések lába megsérült. Hogy legalább húsukat megmentsék, gyakran le kellett vágni a sérült végtagot – ehhez azonban vágóhídra volt szükség. Így 1868-ra el is készült a gyulai vágóhíd, ahonnan elindulhatott hódító útjára a gyulai kolbász is.
A helyi hentesek a 19. század második felétől kísérleteztek a ma ismert gyulai kolbász megalkotásával, míg 1900 körül ifj. Balogh József helyi hentesmester, aki már 1882-ben megnyitotta szatócsboltját Gyulán, tökéletesítette a receptúrát, így néhány év leforgása alatt már Európa fővárosainak népszerű termékévé vált a gyulai kolbász. 1910-ben, első jelentős nemzetközi sikereként – melyet azóta számos hasonló eredmény követett – elnyerte a Brüsszeli Világkiállítás aranyérmét. A történet szerint Balogh egy kis kóstolót küldött Párizsban élő barátjának, aki azonnal javasolta, hogy nevezze be termékét az 1910-es világkiállításra.
Balogh József gyulai húsüzeme 1910 körül
A kiemelkedő siker természetesen használt a gyulai kolbász hírnevének, így ifj. Balogh József utódai, mint pl. Szabó József, a Nagy és a Puczkó család, Gyepes János vagy Badura József nagy haszonnal folytathatták a termék gyártását, immár a kiforrott receptúra alapján. A legnagyobb sikert azonban a szintén Balogh húsüzemében dolgozó Stéberl András érte el. Stéberl András 1888-ban született a Pozsony vármegyei Bazinban, hentes „karrierjét” Pozsonyban kezdte meg 1903-ban, Pentz Lajos, a korszak híres és elismert hentesmesterének tanoncaként. 1912-ben került Gyulára, egy éven át dolgozott ifj. Balogh Józsefnél, és ez alatt az idő alatt megtanulta mesterétől a kolbászkészítés minden csínját-bínját. Az I. világháborút követő években külföldön tartózkodott, ahol a nagyüzemi gyártás módszereivel ismerkedhetett meg. Ilyen tapasztalatokkal és tudásanyaggal felvértezve tért vissza Gyulára, és nekikezdett a kolbászgyártás felfejlesztésének. Tevékenységét siker koronázta, nevéhez fűződik a gyulai kolbász és egyéb helyi szárazkolbászok „ipari” gyártásának bevezetése. 1931-ben vásárolta meg Gyulán a Béke sugárút 14. szám alatti emeletes sarokházat, ahol modern hentesüzletet alakított ki. A következő lépés a Béke sugárút 50. szám alatti gyárépület megvétele volt 1940-ben (korábban a Szikra Magyar Gyűjtőgyárak tulajdona volt). Itt rendezte be – némi korszerűsítés és gépesítés után húsgyárát, melynek fő profilja a kolbászkészítés volt.
1935-ben termékével megismételte a gyulai kolbász 1910-es sikerét: az ismét Brüsszelben megrendezett világkiállításon „A kis páros Gyulai kolbász” arany diplomát nyert.
Galéria
A látványrajzokat a Konkrét Stúdió készítette.
Kérdéseid és észrevételeid örömmel fogadjuk!
A Stefánia-szárny projekttel kapcsolatos kérdéseiddel is fordulj hozzánk bizalommal az alábbi űrlapon keresztül.