TÖRÖK TORONY

A z 1566. évi ostromot követő török építkezések során jöhetett létre a gyulai várral szemben található kastély ma is álló kapuépítménye.

Az 1740-es években gróf Harruckern Ferenc toronnyá alakíttatta a vár egykori védelmi rendszerének külső részeként funkcionált kaput, melyet törtvonalú, vörösre festett sisak koronázott. A messzire látszó kapuzat a főúri reprezentáció, a hatalom, az ősi eredet kifejezésére szolgált. A 19. század elején a külsejében átalakított építmény az Almásy-kastély elemévé, s ezzel az arisztokrata családi élet, a privátszféra részévé vált.

A Huszár-toronynak is nevezett épületrész időszaki jelleggel biztosít helyet kortárs képzőművészeti tárlatoknak.

G yula törökkori emlékei az Almásy-kastély Török tornyában

A kamarakiállítás a torony története és történeti ábrázolásai mellett szól a hódoltság korának gyulai építészeti emlékeiről. A tárlat az Erkel Ferenc Múzeum régészeti gyűjteményéből bemutat a gyulai vár feltárásakor előkerült török kori használati tárgyakat is.

A mázas asztali edények, a cseréppipák és a csontból faragott sípszár a 17. században, helyben készültek; a hódoltság korában a gyulai erődítés huszárvár területén ugyanis kisebb lakóépületek és boltok álltak, ezekből származnak a feltáráskor előkerült, s most bemutatásra kerülő tárgyak. Külön érdekessége a kiállított daraboknak az a fajanszedény töredék, amely a mai Törökország területén található Iznikből származik.

A Török torony egyszintes, boltozatos, téglából épített, vakolt felületű építménye eredetileg a gyulai várat a 16-17. században körülvevő palánkerődítés kaputornya volt, amely másfél évszázaddal a kastély megépítése előtt már állt. Az emeletes huszártorony ma is áll az Almásy-kastély épületébe integrálódva, a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épületeként.