TÖRÖK TORONY

A z 1566. évi ostromot követő török építkezések során jöhetett létre a gyulai várral szemben található kastély ma is álló kapuépítménye.

Az 1740-es években gróf Harruckern Ferenc toronnyá alakíttatta a vár egykori védelmi rendszerének külső részeként funkcionált kaput, melyet törtvonalú, vörösre festett sisak koronázott. A messzire látszó kapuzat a főúri reprezentáció, a hatalom, az ősi eredet kifejezésére szolgált. A 19. század elején a külsejében átalakított építmény az Almásy-kastély elemévé, s ezzel az arisztokrata családi élet, a privátszféra részévé vált.

A Huszár-toronynak is nevezett épületrész időszaki jelleggel biztosít helyet kortárs képzőművészeti tárlatoknak.

S zilágyi Rudolf kiállítása augusztus 25-ig minden nap 10-17 óra között térítésmentesen tekinthető meg. Az egri képzőművész installációja erre az egyszeri, nyári időszakra, kifejezetten a toronyba készült. Az alkotást még izgalmasabbá teszi maga a helyszín: a ritkán látogatható kiállítótér harmadszor ad helyet kortárs képzőművész munkáinak. Az alkotó a következőképpen nyilatkozott a kiállításról: a mű egy központi fa motívumból áll, melyet nagyméretű grafikák vesznek körül négy oldalról.

Az alapkoncepció egy megtört, mégis bizakodó szituációt ábrázol. Személyes és általános, mindenkire érthető olvasata is van. A harc, ami nehézségei ellenére is az egyetlen út a cél eléréséhez, egy lelkileg kiegyensúlyozott boldog állapothoz. Az embereknek nagyon sok lelki nehézséggel kell megküzdeniük, de feladniuk sosem szabad, hiszen az nem megoldás. A küzdelem: saját és mások lelki békéjének megteremtése, segítségnyújtással. Egyénileg és társadalmilag életképesnek lenni. A remény a Horizont mögül felsejlő fény megérintése.

A Horizont, több szempontból is értelmezhető, határvonal két állapot között. Egy oltár, ahol a csapdába zárt lelkekért szól a jókívánság.