A 19. század első fele kapcsán elsőként nemzeteket és világot változtató eseményekre gondolunk – ám a korszak teljesen átírta a nők életét is. A reformkor politikai, ipari és gazdasági fordulatait az egész nemzetet érintő társadalmi folyamatok szőtték át. Ezek révén nemcsak a polgárság férfitagjainak közügyekhez való viszonyulása változott, de a nők legkisebb, családi és legnagyobb, nemzeti szférában betöltött szerepe is. Fűző és forradalom – Nők a hazai polgárosodás korában című, négytermes időszaki kiállításunk mozaikszerűen veti fel a női szerepek és művelődés egyes aspektusait, és modern digitális technikai megoldásokkal irányítja a figyelmet az eredeti, csaknem kétszáz éves műtárgyakra. A tárlat a biedermeier időszak forradalmi gondolkodásának nőkre gyakorolt hatásairól mesél; hogyan váltak a nők öntudattal és akarattal bíró önálló személyekké, került előtérbe az anyaság, s lett a korábbiaknál fontosabb a gyermekek személye, valamint az egyre inkább jellemző szerelmi házasságokban miként lettek férjeik társaivá az asszonyok. Ahogyan az a kastélynál megszokottá vált, a tudásátadás tradicionalitása – ez esetben a biedermeier festésmód, az aprólékos, női kiegészítők és a míves, de mégis egyszerű formavilágú bútorok közelről való tanulmányozhatósága – most is a jelenkorral párosul: a mából való visszatekintés a kiállítástechnika mellett a 21. századi magyar szerzők, írók és költők reformkor- képével egészül ki. A tárlat egyik különlegessége, hogy kortárs alkotók olvasnak fel részleteket a korról, illetve a női emancipációval kapcsolatos írásaikból: Budai Lotti, Fábián Janka és Farkas Wellmann Éva. Az élményszerű tudásátadást olyan eszközök is segítik, amelyek tartalmának elkészítésében a mesterséges intelligenciához nyúltunk. Ilyen az az installáció, amelyen Canzi Ágost 1854-ben készült, Hoffmann Jánost és feleségét ábrázoló festményének szereplői párbeszédes formában értelmezik, miben is jelentett megújulást a biedermeier festészet a korábbi korokhoz képest.

Tárlatvezetés minden nyitvatartási napon 13 órakor.