A gyulai Almásy-kastély.
A török hódoltság visszahúzódását követő időkben Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majd egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét újratelepítette magyar, német, szlovák és román telepesekkel.
A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek halálával az épületet Wenckheim Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő örökölte.Fia,Wenckheim Ferenc idejében igazi fénykorát élte a kastély. Bécsben is párját ritkító, nemesi rezidenciává bővítette az épületet, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett.
A Wenckheim család tagjai később három alkalommal is fogadhatták a magyar uralkodót. 1807-ben I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), Ferenc József császár 1857-ben feleségével, Erzsébettel, majd 1876-ban egy hadgyakorlat alkalmával járt a gyulai kastélyban.
1849-ben a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le a fegyvert augusztus 23-án, s a kastély kertjéből indultak el az aradi vesztőhely felé.
A régi nemesi família, a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy családWenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került kapcsolatba a kastéllyal. Fiuk, Dénes és felesége, Almásyné Károlyi Ella „végtelen egyszerűségüknek” köszönhetően nagyon népszerű emberek voltak Gyulán.A grófné több ezer koronával támogatta a gyulai gimnázium, majd a József Szanatórium megépítését.
Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett. A gróf öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették.
A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az ország kulturális életében is jelentős szerepet játszott.Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban;himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között – s maga a nagy zeneszerző is gyakran megfordult itt, az Erkel család több generációja is adott zenei estet a kastély nagyebédlőjének zongoráján; korának ünnepelt alkotója, Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettelSzamossy Elek keze alatt, aki aWenckheim família régi családi arcképeit, ősgalériáját másolta és javítgatta akkoriban.
Szolgáltatások
Múzeum- és ajándékbolt
Vigye haza a kiállításon szerzett élményeit tárgyiasult formában is! Hívja segítségül ajándékboltunk kínálatát, hogy ismerőseinek, szeretteinek még teljesebb képet adhasson a gyulai Almásy-kastély egyedülálló tárlatáról! Kínálatunkban a helyi (Békés megyei) kézműves termékek mellett megtalálja a kiállítás több érdekes darabját és a kastély logójával emblémázott ajándéktárgyakat.
Rendezvényhelyszín
Nem csak a főúri lakok mindennapjairól tudhat meg többet, stílusos helyszínt is találhat a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban. Családi eseményeknek, céges rendezvényeknek is helyet biztosítunk. Egyedi környezetet, meghitt hangulatot nyújtunk a kastély tereiben (a kápolnában, vagy épp a kávézó melletti tárgyalóban). Bérleti díjainkról érdeklődhet írásban, de hívhatja a látogatóközpont 66/650-218 telefonszámát is.
Kastély Kávézó
A legjobb minőség, a legtökéletesebb kiszolgálás - ahogyan azt a vendég egy kastélyban elvárja. Arra törekszünk, hogy nálunk grófnak, grófnénak érezze magát minden látogató. A kávézó szolgáltatásai nem csak a kiállítás megtekintői számára érhetők el, önálló bejáratával és nyitva tartásával mindenkit vár, aki italaival, kávékülönlegességeivel feltöltődni akar, süteményeivel pedig kényeztetné magát.
Állandó kiállítás
Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban
A történelem számára láthatatlan személyzet élete mindig nagy titok volt. A gyulai Almásy-kastély mostantól elmeséli ezeket. Az épületben egykor lakott főurak életének színes világa mellett ugyanis, az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is bemutatjuk.
S mivel az arisztokraták élete sem csak az estélyekről szólt, a kiállítás mindennapi tárgyaik, írott és íratlan viselkedési szokásaik segítségével a hétköznapjaikrólis mesél. Szól a tárlat a korabeli étkezési szokásokról, az ételekről, a birtokos család napirendjéről, az öltözködési szokásokról, a kastély egyes helyiségeinek funkcióiról, a korabeli fűtés- és világítástechnikáról és még számos érdekességről.
A kastélyt körülöleli egy csodálatos park is, melyben platánok, tölgyek és berkenyék árnyékában hűsölve, vidéki kisvárosi nyugalom lengi körül a múltat, valódi szellemi felüdülést kínálva a látogatónak.
Időszaki kiállítás
Imre álma – Makovecz Imre megrajzolt hite az égtől a földig
A történelmi témájú tárlatok után itt az első képzőművészeti kiállítás.
Az organikus építészet hazai apostolának munkáit felvonultató különleges kollekció eddig megfordult már többek között Leányfalun, Budapesten, Gyergyócsomafalván, Várhosszúréten, Újvidéken, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Zentán, Beregszászon, Kiskunfélegyházán, Vácon és Székesfehérváron is.
Gubcsi Lajos, a tárlat főszervezője, a grafikák tulajdonosa harminckilenc munkát adott át bemutatásra, a rajzokat különleges eljárással, kézzel őrölt papírra nyomtatták.
A képek nagy része nem megvalósult építmények vázlata, bár van olyan, amelyiken felismerhető például a makói hagymatikum (a Termál- és Gyógyfürdő) épülete. A legtöbb alkotás a konkrét tervek és a fantáziavilág átmeneti terméke, valódi képzőművészeti alkotás.
A Makovecz Imre által kedvelt organikus építészeti stílus elemei, így például a honfoglalás kori motívumok, a palmettadíszek – amelyek építészeti alkotásain is megjelennek díszítőelemként – visszaköszönnek a rajzokon. Néhány kép pedig kifejezetten organikus: fák gyökérzetét, növények leveleit ábrázolja rajtuk a mester.
A képek tulajdonosa szerint Makovecz Imre beleálmodta az épületekbe azt a tartalmat és világot, ahogyan a magyar ember régen, az ősidőkben, a pusztai vándorlások során élt.
Makovecz Imre (1935-2011) Kossuth-díjas építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke volt.
A kastély márciusi megnyitása óta ez a harmadik időszaki kiállítás, ám az első képzőművészeti tárlat az eddigi, történelmi témájúak után.
A kiállítás megnyitó időpontja: 2016. augusztus 6. (szombat) 15:30 A tárlat megtekinthető szeptember 18-ig, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont nyitvatartási idejében.
Múzeumpedagógia
Az állandó tárlat biztosította egyedülálló interaktivitást is lehet fokozni, kiegészíteni. A játékos múzeumpedagógiai foglalkozások elősegítik a történelmi korral való azonosulást, az ismeretek könnyed, szórakoztató formában történő átadását, a tartalmas időtöltést. Lehetőséget biztosítunk a főúri szabályok, a báli etikett, az illemtan megismerésére, elsajátítására, vagy éppen legyező, árnykép- és táblajáték-készítésre, de fényt deríthetünk arra is, hogy mivel és miként játszottak a legifjabb grófok és grófkisasszonyok.
A foglalkozások 10 éves kortól ajánlhatók, átlagos időtartamuk pedig 90 perc.
További információt e-mailben és telefonon kérhet.
Toronykilátó
Az 1801-es városi nagy tűzvészben a kastély is leégett. A kastély és a város újjáépítési terveinek elkészítésére a Wenckheim család id. Czigler Antal építészt hívta Gyulára, aki a rezidenciát nagyrészt az 1766-os állapotában kívánta megőrizni. A török toronnyal átellenben víztornyot emelt. A két torony homlokzati architektúrája a korai romantikus historizmus terméke, a gótikus jellegűvé átalakított tornyokon csúcsíves ablakok és csúcsíves pálcafonatos díszítés látható. Bő 150 évvel később, röviddel a kastély államosítását követően, 1950-ben a víztornyot lebontották. Az élet furcsa fintora, hogy a tornyot 1985-ben eredeti formájában újjáépítették, de már a korszak jellegzetes építőanyagával, betonelemekből.
A toronykilátó 13,5 méteres járószintjéről gyönyörű panoráma nyílik a Szigeterődre: Gyula középkori téglavárára, a kastélyra és annak egykori történeti kertjére.
Azt pedig a kedves látogatóra bízzuk, hogy megszámolja, hány lépcsőfok vezet a kilátóba.
Kapcsolat
Nyitva tartás
- Kedd-Vasárnap: 10:00-18:00
- A jegykiadás utolsó időpontja: 17:00
Tárlatvezetés
- Kedd-Vasárnap: 10:30; 11:30; 14:30;
Elérhetőség
- Telefonszám: (66) 650-218
- Email cím: info@gyulaikastely.hu
Megközelítés
A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot Gyula belvárosában, a várral szemben, a Várfürdő szomszédságában találja. Budapest felől az M5 autópályán, majd az M44 úton, Szeged és Debrecen felől a 47-es úton, Békéscsabán keresztül közelítheti meg a román határ melletti várost.
Galéria
Jegyárak
-
- "Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban" állandó kiállítás:
- Belépőjegy: 2200 Ft
- Csoportos jegy 15 főtől: 2000 Ft/fő
- Kedvezményes jegy: 1100 Ft
- Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1000 Ft/fő
- Toronykilátó
- Belépőjegy: 300 Ft
- Kedvezményes:150 Ft
- Négy az egyben - "Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban" állandó kiállítás+Toronykilátó+időszaki kiállítás+gyulai vár
- Belépőjegyjegy: 3200 Ft
- Csoportos jegy 15 főtől: 3000 Ft/fő
- Kedvezményes jegy: 1 600Ft
- Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1 500 Ft/fő
- A kedvezményes jegyeket igazolvány felmutatását követően 6-26 év közötti nappali tagozatos diákok és nyugdíjasok vehetik igénybe.
- További kedvezmények:
- 50 % a kísérő felnőtteknek (max. 2 fő) 2 vagy több 6 éven felüli (belépésre kedvezményes jeggyel jogosult) gyermek esetén.
- 50% a gyulai állandó lakcímmel és tartózkodási hellyel rendelkező lakosoknak
- Fogyatékkal élőknek és 6 év alatti gyermekeknek ingyenes