• kenburns1
    Járja be önállóan
    Multimédiás tárlatvezető
    Próbálja ki korszerű, a legapróbb részletekig pontos multimédiás tárlatvezetőinket!
  • kenburns6
    Lenyűgöző látvány
    Holoprojektor
    Egy fantasztikus technológia segítségével utazzon vissza velünk a múltba, ahol a kastély lakói várják.
  • kenburns3
    Korhű berendezés
    XIX. századi enteriőr
    Tekintse meg a XIX. századi kastély termeit, szobáit, ahogy akkor használták őket.
Image

A gyulai Almásy-kastély.

A török hódoltság visszahúzódását követő időkben Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majd egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét újratelepítette magyar, német, szlovák és román telepesekkel.

Tovább
A Harruckern család jellemzően Bécsben élt, s a kor szokása szerint rendelkezett városi palotával, valamint a városon kívül nagy kertet és benne nyaralókastélyt is birtokolt. Ez utóbbit a kor egyik ismert építésze, Franz Anton Pilgram tervezte, a ma már nem álló épület alaprajzi kialakítása kísértetiesen hasonlít a gyulai kastély (akkori) elrendezésére. Valószínűleg Harruckern elégedett volt Bécs melletti kastélyával, így Gyulára nem készíttetett új terveket, a megszokott környezetet alakította ki távoli birtokán.

A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek halálával az épületet Wenckheim Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő örökölte.Fia,Wenckheim Ferenc idejében igazi fénykorát élte a kastély. Bécsben is párját ritkító, nemesi rezidenciává bővítette az épületet, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett.

A Wenckheim család tagjai később három alkalommal is fogadhatták a magyar uralkodót. 1807-ben I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), Ferenc József császár 1857-ben feleségével, Erzsébettel, majd 1876-ban egy hadgyakorlat alkalmával járt a gyulai kastélyban.
1849-ben a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le a fegyvert augusztus 23-án, s a kastély kertjéből indultak el az aradi vesztőhely felé.

A régi nemesi família, a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy családWenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került kapcsolatba a kastéllyal. Fiuk, Dénes és felesége, Almásyné Károlyi Ella „végtelen egyszerűségüknek” köszönhetően nagyon népszerű emberek voltak Gyulán.A grófné több ezer koronával támogatta a gyulai gimnázium, majd a József Szanatórium megépítését.

Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett. A gróf öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették.

A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az ország kulturális életében is jelentős szerepet játszott.Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban;himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között – s maga a nagy zeneszerző is gyakran megfordult itt, az Erkel család több generációja is adott zenei estet a kastély nagyebédlőjének zongoráján; korának ünnepelt alkotója, Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettelSzamossy Elek keze alatt, aki aWenckheim família régi családi arcképeit, ősgalériáját másolta és javítgatta akkoriban.

Mesél a kastély

Mi működtette a kastélyok hétköznapjait, kiknek volt köszönhető a pompa, hogy nézett ki a színfalak mögötti világ az arisztokrácia otthonaiban?


Szolgáltatások

Múzeum- és ajándékbolt

Vigye haza a kiállításon szerzett élményeit tárgyiasult formában is! Hívja segítségül ajándékboltunk kínálatát, hogy ismerőseinek, szeretteinek még teljesebb képet adhasson a gyulai Almásy-kastély egyedülálló tárlatáról! Kínálatunkban a helyi (Békés megyei) kézműves termékek mellett megtalálja a kiállítás több érdekes darabját és a kastély logójával emblémázott ajándéktárgyakat.

Rendezvényhelyszín

Nem csak a főúri lakok mindennapjairól tudhat meg többet, stílusos helyszínt is találhat a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban. Családi eseményeknek, céges rendezvényeknek is helyet biztosítunk. Egyedi környezetet, meghitt hangulatot nyújtunk a kastély tereiben (a kápolnában, vagy épp a kávézó melletti tárgyalóban). Bérleti díjainkról érdeklődhet írásban, de hívhatja a látogatóközpont 66/650-218 telefonszámát is.

Kastély Kávézó

A legjobb minőség, a legtökéletesebb kiszolgálás - ahogyan azt a vendég egy kastélyban elvárja. Arra törekszünk, hogy nálunk grófnak, grófnénak érezze magát minden látogató. A kávézó szolgáltatásai nem csak a kiállítás megtekintői számára érhetők el, önálló bejáratával és nyitva tartásával mindenkit vár, aki italaival, kávékülönlegességeivel feltöltődni akar, süteményeivel pedig kényeztetné magát.

Tovább a kávézó oldalára.

Állandó kiállítás

Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban

A történelem számára láthatatlan személyzet élete mindig nagy titok volt. A gyulai Almásy-kastély mostantól elmeséli ezeket. Az épületben egykor lakott főurak életének színes világa mellett ugyanis, az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is bemutatjuk.

Tovább
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónakarról, ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, melykőjüknek mi volt a feladata – és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé?

S mivel az arisztokraták élete sem csak az estélyekről szólt, a kiállítás mindennapi tárgyaik, írott és íratlan viselkedési szokásaik segítségével a hétköznapjaikrólis mesél. Szól a tárlat a korabeli étkezési szokásokról, az ételekről, a birtokos család napirendjéről, az öltözködési szokásokról, a kastély egyes helyiségeinek funkcióiról, a korabeli fűtés- és világítástechnikáról és még számos érdekességről.

A kastélyt körülöleli egy csodálatos park is, melyben platánok, tölgyek és berkenyék árnyékában hűsölve, vidéki kisvárosi nyugalom lengi körül a múltat, valódi szellemi felüdülést kínálva a látogatónak.
Image

Időszaki kiállítás

Image

Arad mártírjainak ereklyéi Gyulán

A Letétetett – bevégeztetett című kiállítás azoknak a hősöknek kíván emléket állítani, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során egy olyan nemzeti ügyért harcoltak, mely eredményeként polgári és újra szabad magyar hazát teremtettek meg honfitársaik számára.

Tovább
Az elhúzódó harcokban 1849 tavaszán győzelmet arattak a magyarok Ausztria felett, a küzdelem mégis vereséggel zárult az orosz beavatkozással kialakuló túlerő miatt. I. Miklós orosz cár olyan nagy létszámú hadsereget küldött a már egy éve folyamatosan hadban álló Magyarországra, amely már csak tömegénél fogva is eldöntötte a hadjárat kimenetelét.

1849. augusztus 13-án a Görgei Artúr vezette magyar hadsereg – amely néhány hónappal korában több fényes diadalt aratva szabadította fel hazánkat, s vívta vissza sikerrel Budát –Világos mellett, Szőlős sík mezején, a Rüdiger tábornok vezette cári csapatok előtt tette le a fegyvert.
Kevéssé közismert, hogy a világosi fegyverletételkor a honvédtisztektől „hősiességük és tántoríthatatlan kitartásuk” elismerése végett nem vették el oldalfegyvereiket. A kétezer fős létszámot is meghaladó főtiszti különítmény teljes lefegyverzésére akkor került sor, amikor az oroszok átadták őket az osztrákoknak. Ez a szomorú esemény Gyula városában, a Gyulai vár és a Harruckern - Wenckheim - Almásy-kastély közötti téren, illetve a kastély egy nagy, földszinti termében történt.

A kiállítás azoknak a honvédtiszteknek a sorsát mutatja be, akik 1849. augusztus 19-20-án Gyulára kerültek, majd néhány reményteljes napot követően Haynau táborszernagy parancsára eljáró Montenuovo osztrák tábornok jelenlétében, a cári seregek előtt voltak kénytelenek megválni fegyvereiktől 1849. augusztus 22-23-án. A tárlat jelentősége egyfelől abban áll, hogy bő másfél évszázad múltán a hősök ereklyéi, személyes tárgyai, a szabadság vértanúinak fegyverei visszakerültek Gyulára, éppen abba az épületbe, ahol azok egykor letétettek. Különlegességének másik oka, hogy a tárgyak ilyen nagy számban most harmadik alkalommal tekinthetők meg magyarországi kiállítóhelyen.

A honvédtisztek 1849. augusztus 24-25-én kerültek átszállításra az aradi Golgotára, ahol Haynau és vérbírósága már várta mindannyiukat.

A 2016. október 7-2017. március 19. között a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban megvalósuló tárlat az egykori Aradi Ereklyemúzeum felbecsülhetetlen értékű tárgyaira épül.

Az Ereklyemúzeumot hazaszerető lokálpatrióták kis csoportja keltette életre az 1880-as évek elején. A gyűjtemény később kulturális rangot és történelmi kegyhely szerepet teremtett Arad városának.
A vértanúk mártírhalálának 40. évfordulós aradi megemlékezése kapcsán olyan széleskörű társadalmi igény mutatkozott a hősök kultuszának ápolása iránt, melyet többé nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Országos érdeklődést váltott ki a következő évben, 1890-ben a Szabadság szobor felavatása, mellyel végérvényesen Arad vált a szabadságharc kultuszának legfőbb helyszínévé. Az 1891-es év tekinthető az Aradi Ereklyemúzeum születési évének: az ereklyetárgyak gyűjtése országossá szélesedett, az adományok száma jelentősen emelkedett. Az ideiglenesen elhelyezésre kerülő ereklyegyűjteményt 1892. október 6-án tekinthette meg először a nagyközönség, a hivatalos megnyitóra csak 1893. március 15-én került sor. A múzeum iránt óriási volt az érdeklődés, ezért annak fejlesztése töretlenül haladt tovább. A gyűjtemény csakhamar kinőtte ideiglenes elhelyezésére szánt épületét, így 1909-ben Arad városa határozatban tett ígéretet az Aradi Ereklyemúzeumnak is helyet biztosító Kultúrpalota megépítésére, melyet 1913-ban vehetett birtokba a gyűjtemény.

A történelem vihara ugyan megtépázta, de elpusztítani soha nem bírta az Aradi Ereklyemúzeum egyedülálló gyűjteményét.

A kiállítás megnyitó időpontja: 2016. október 7. (péntek) 15:00. A tárlat megtekinthető 2017. március 19-ig, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont nyitvatartási idejében.
További részletek a kiállítás Facebook oldalán.

Múzeumpedagógia

Az állandó tárlat biztosította egyedülálló interaktivitást is lehet fokozni, kiegészíteni. A játékos múzeumpedagógiai foglalkozások elősegítik a történelmi korral való azonosulást, az ismeretek könnyed, szórakoztató formában történő átadását, a tartalmas időtöltést. Lehetőséget biztosítunk a főúri szabályok, a báli etikett, az illemtan megismerésére, elsajátítására, vagy éppen legyező, árnykép- és táblajáték-készítésre, de fényt deríthetünk arra is, hogy mivel és miként játszottak a legifjabb grófok és grófkisasszonyok.

A foglalkozások 10 éves kortól ajánlhatók, átlagos időtartamuk pedig 90 perc.
További információt e-mailben és telefonon kérhet.

Image

Toronykilátó

Gallery Thumb 1

Az 1801-es városi nagy tűzvészben a kastély is leégett. A kastély és a város újjáépítési terveinek elkészítésére a Wenckheim család id. Czigler Antal építészt hívta Gyulára, aki a rezidenciát nagyrészt az 1766-os állapotában kívánta megőrizni. A török toronnyal átellenben víztornyot emelt. A két torony homlokzati architektúrája a korai romantikus historizmus terméke, a gótikus jellegűvé átalakított tornyokon csúcsíves ablakok és csúcsíves pálcafonatos díszítés látható. Bő 150 évvel később, röviddel a kastély államosítását követően, 1950-ben a víztornyot lebontották. Az élet furcsa fintora, hogy a tornyot 1985-ben eredeti formájában újjáépítették, de már a korszak jellegzetes építőanyagával, betonelemekből.

A toronykilátó 13,5 méteres járószintjéről gyönyörű panoráma nyílik a Szigeterődre: Gyula középkori téglavárára, a kastélyra és annak egykori történeti kertjére.
Azt pedig a kedves látogatóra bízzuk, hogy megszámolja, hány lépcsőfok vezet a kilátóba.

Kapcsolat

Nyitva tartás

  • Kedd-Vasárnap: 10:00-18:00
  • A jegykiadás utolsó időpontja: 17:00

Tárlatvezetés

  • Kedd-Vasárnap: 10:30; 11:30; 14:30;

Elérhetőség

  • Telefonszám: (66) 650-218
  • Email cím: info@gyulaikastely.hu

Megközelítés

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot Gyula belvárosában, a várral szemben, a Várfürdő szomszédságában találja. Budapest felől az M5 autópályán, majd az M44 úton, Szeged és Debrecen felől a 47-es úton, Békéscsabán keresztül közelítheti meg a román határ melletti várost.

Térkép

www.dog-checks.com

Jegyárak

    • "Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban" állandó kiállítás:
    • Belépőjegy: 2200 Ft
    • Csoportos jegy 15 főtől: 2000 Ft/fő
    • Kedvezményes jegy: 1100 Ft
    • Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1000 Ft/fő
    • Toronykilátó
    • Belépőjegy: 300 Ft
    • Kedvezményes:150 Ft
    • Négy az egyben - "Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban" állandó kiállítás+Toronykilátó+időszaki kiállítás+gyulai vár
    • Belépőjegyjegy: 3200 Ft
    • Csoportos jegy 15 főtől: 3000 Ft/fő
    • Kedvezményes jegy: 1 600Ft
    • Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1 500 Ft/fő

    • A kedvezményes jegyeket igazolvány felmutatását követően 6-26 év közötti nappali tagozatos diákok és nyugdíjasok vehetik igénybe.

    • További kedvezmények:
    • 50 % a kísérő felnőtteknek (max. 2 fő) 2 vagy több 6 éven felüli (belépésre kedvezményes jeggyel jogosult) gyermek esetén.
    • 50% a gyulai állandó lakcímmel és tartózkodási hellyel rendelkező lakosoknak
    • Fogyatékkal élőknek és 6 év alatti gyermekeknek ingyenes



Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. Ajánlott minimum felbontás : 1366x768